LélekGyár
2016. február 27., szombat
Idill
Zajos nappalok,
üres éjszakák.
Hallgatom dalod,
s érzem illatát
a virágnak,
melyet itt hagytál.
Élem az életem.
Nélküled létezni,
úgy érzem, vétkezem.
Er
ősnek tűnni.
Csak ez számít,
s nem a képzelet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése