Minden feminista szexista

 

Minden feminista szexista.

 

Nem első alkalommal fordult elő velem, hogy annyira nagyon túlpakoltam a bevásárlószatyrom, hogy képtelen voltam felcipelni metróból.

 „NŐK…”

Ilyenkor mindig csak egy legyintést kapok a férfiaktól és szépen tovább mennek, vagy szánalmas pillantások közepette mosolyognak egyet gúnyosan. Na, jó, azért néha akad egy-két régi vágású úriember, aki még meghajol a „szexista” nézetek előtt és nem valami jókedvvel, de azért eldobja a cuccomat a lépcsőtetejéig. Mégis hogyan jutottunk el a szüfrazsettől a mai feminista világig? Ezt szerettük volna?

Nagyanyáink választójogot akartak, és a szociális intézkedések nőkre való kiterjesztését. Hát olyan nagy kérés volt ez? Igen! A férfiak hozzászoktak, hogy mi otthon ülünk, gyermeket nevelünk, a politikához ’Isten ments’, hogy egy hajszálnyi közünk is legyen, de még csak a pénzügyekhez se értsünk, mi csak szépen bólogassunk és támogassuk férj urunk mindenegyes füstbement tervét. Majd, amikor mi, nők egyre nagyobb teret nyertünk, a családfők megrendültek. Mi a fészkes fenét fognak kezdeni magukkal ezek a tudatlan egyedek, akik egyebekhez sem értenek, csak locsognak és fecsegnek, meg néhanapján házimunkát végeznek?

Jött a nagy törés, ami talán a mai napig meghatározó. Az értetlenséget a beletörődés és talán a csúfos „vereségre” várás váltotta fel. Úgy voltak vele a férjek, hogy persze, menjen el az asszony dolgozni, úgyse tud semmit csinálni, majd sírva tér haza. Csakhogy nem ez történt. A nők egyetemre jártak, doktoráltak, dolgoznak, cégeket kezdtek irányítani és a férfiak a háttérből ezt tűrték, mert nem volt más választásuk

MA

Akármennyire is feministának tartom magam, azért valljuk be, mindenki egy kicsit szexista is. Erős és magabiztos nőként egyengetem az életem, tervezem a jövőmet, bevásárolok, háztartást vezetek és elnézem, ahogy másoknak ez milyen könnyen megy egy segítőtárs mellett. A fenébe is! A másik felem akkora szexista, mint a Grand Canyon. Jól esik, ha segítenek és a gyengébb nemként kezelnek bizonyos keretek közt: Nem, köszönöm, nem kell segíteni az előléptetésemben. Nem, köszönöm, nem kell helyettem megírnod a beadandót. Nem, köszönöm, nem kell az agyad, mert nekem is van! BIZONYOS KERETEK KÖZÖTT. Meg kell találni az arany középutat… Mert valószínűleg minden feminista nőben ott a szexista férfi alteregó.